Terjedelem: kicsivel több mint egy oldal, 579 szó
Téma: tavasz
Megperdülnek a porszemek, táncot járnak a beeső
fénycsóvában. Gondtalan, légies körökben szállnak tovább a gyenge lélegzettel
keveredő fuvallattal, ami a nyitott ablakon át szökik be időnként.
Tavasz van.
Friss illattal a
nyomában illan tovább a szellő a szemben lévő ablakon át, hogy továbbvigye a
virágok üzenetét, madárdallal a nyomában.
A lány a zeneszobában ebből nem igen vesz észre valamit,
csak az előtte álló állványt és a rajta elhelyezkedő kottát látja. Kezében érzi
a fuvola hűvösségét.
Mindig is elképesztette, hogy a hangszer teste mindig
tartotta hőmérsékletét, ami a melegebb napokon jól tud esni a kéznek, valljuk be.
Fejben máshol jár. Egy nagy színpadon, előtte a sötétségbe
vesző nézőtér első pár sora. Ő csak kecsesen felemeli hangszerét és bólint a
zongoristának…